Nagy Piroska vagyok.
Lélek-felfedező, cserfes, laza és végletekig optimista, bár ez az ami, sosem látszik rajtam elsőre. Szarkazmus és irónia a lételemem, valamint a sokszor kíméletlenül szemedbe fröccsenő őszinteségem.
Az oldalamon számtalan írást találsz tőlem.
Életem epizódjai, lelki folyamatok, levelek, mindez a valóság és fikció határán.
Nagy fordulópont az életemben, hogy tanulok újra. Részt veszek egy coach képzésen, ahol az önismereten túl egy új szakmát is kapok a kezembe, amivel célom az, hogy a saját élettapasztalataimat ötvözve szakmai tudással, segítsek az embereknek, hogy ki tudják magukból hozni, a bennük szunnyadó valódi énjüket.
A technika nincs velem. Negyven perc míg betölt a gép. Itt kinn az udvaron nincs net. A bejegyzés amit megírtam csütörtökön elveszett. Jó ez az új rendszer, csak épp nem ment el semmit automatikusan.
Most hívást éreztem az írás felé. Néha van ez így az utóbbi időben. Ha megkérdezik mi az az elfoglaltság, amiben valaha megéltem a flow-élményt, az kétségkívül az írás. Bárcsak lehetne ezzel nekem is pénzt keresni, akkor mindennap írhatnék a gondolataimról, és még meg is tudnék élni abból, amit szeretek...
Már egy ideje felelősségemnek érzem állampolgárként, hogy kövessem az eseményeket a magyar politikában, közéletben, gazdaságban, mi zajlik Európában, és mi történik a világban. Azt gondolom, hogy megérik erre az ember.
